21 01 2019
Hosszú évek fejlődésének, illetve lobbitevékenységének eredményeként először rendeznek mind a három fegyvernemben női és férfi egyéni és csapatversenyt vívásban az olimpián.
Korábban még egyszer sem volt teljes a mai értelemben a program.
Férfi kardban és tőrben 1896-tól, párbajtőrben 1900-tól rendeztek versenyeket, a női tőrözők 1924-ben kapcsolódtak be a küzdelmekbe, a gyengébbik nem párbajtőrözői 1996-ban vehettek részt először a játékokon, a női kard pedig 2004-ben debütált hivatalosan. Utóbbi olimpián azonban már rotációs rendszer volt érvényben, onnantól két csapatverseny mindig kimaradt az ötkarikás műsorból.
A sportág képviselői számára örömteli változás nyomán egyúttal egyszerűsödött a kvalifikációs rendszer, amely így már mindegyik szakágban egyforma. Ami a magyarokat illeti, kevés az esélye annak, hogy maximális számú kvótát szerezzenek, mert ahhoz mindegyik szakágban ki kellene harcolni a csapatrészvételt. A hagyományosan erős számokban azonban ez reális elvárás.
VÍVÁS
Összlétszám: 212 induló, 102 férfi és 102 nő, plusz 8 hely a rendezőnek
Versenyszámok: egyéni és csapatversenyek férfi és női kardban, férfi és női tőrben, férfi és női párbajtőrben - összesen 12 szám
Indítható versenyzők egy országból: 9 férfi, 9 nő, csapatkvalifikáció esetén fegyvernemenként 3-3 fő, illetve abban a szakágban, amelyben egy ország nem szerez csapatkvótát, 1-1 fő
Kvalifikációs rend:
A csapatversenyek mezőnye a nemzetközi szövetség (FIE) 2020. április 4-i ranglistája alapján alakul ki. Az első négy helyezett automatikus résztvevő, továbbá minden zónából (Európa, Ázsia-Óceánia, Amerika, Afrika) még egy-egy - az 5-16. helyezettek közül a sorban következő legjobb - válogatott szerez jogot az indulásra. Amennyiben akad olyan zóna, amelyből egyetlen csapat sem szerepel itt, a felszabaduló helyet a rangsorban - addig kvótát nem szerzett - következő csapat kapja, függetlenül attól, hogy melyik zónában van. A kvalifikált válogatottak tagjai - összesen 144 versenyző - automatikusan indulnak az egyéni versenyben is
Egyéni kvalifikációban 60 hely - szakáganként 10 - talál gazdára olyan országok vívói körében, amelyek csapatban nem szereztek kvótát. A csapatkvalifikációval rendelkező országok képviselői kikerülnek a világranglistából, az új sorrend alapján pedig Európából, illetve az ázsiai-óceániai zónából két-két vívó - de nemzetenként legfeljebb egy-egy -, Amerikából és Afrikából pedig egy-egy versenyző kerül be az adott mezőnybe. A szakágankénti maradék négy helyet zónakvalifikációs versenyeken töltik fel, egy-egy fővel. Utóbbi versenyeken már csak olyan országok képviselői indulhatnak, melyek még egyetlen kvótát sem szereztek az adott szakágban.
A rendező ország nyolc vívót mindenképpen indíthat.
Kvalifikációs időszak: 2019. április 3.-2020. április 4.
Ranglistapontokat a csapatok esetében világkupa-versenyeken, világbajnokságon, illetve kontinentális bajnokságokon, egyéniben pedig ezeken túlmenően Grand Prix-ken és szatellit-viadalokon lehet gyűjteni.
Zónaversenyek: 2020. április 15. és 26. között
Érmes reményekkel mennek a fiatal fallabdázóink Prágába Tokió 2020 - Kvalifikációs ABC: vízilabda