25 01 2016
A Kovács László szövetségi kapitány vezette magyar ökölvívó-válogatott sportolói (Csóka Nándor, Herczeg Norbert, Gálos Roland, Varga Miklós, Nyéki Georgian, Tóth Richárd, Bacskai Balázs, Tallósi Péter, Harcsa Zoltán, Hámori Ádám, Sávoly Gergő, Vadász András, Kontrecz Márk, Kozák László, Hegyi Barnabás, Papi Bence) Kubában, Havanna közelében edzőtáboroztak január második és harmadik hetében. 2009 óta ez volt a társaság hatodik összetartása a trópusi helyszínen, az idősebbek – Bacskai Balázs, Varga Miklós, s a még csak 23 éves, de már rutinos bajnoknak számító Harcsa Zoltán – törzsvendégként járnak vissza ide.
Az edzések tizennégy napon át embert próbáló fordulatszámon pörögtek. Reggel hétkor 45 perces, nyolc kilométeres futás vezette be a napot a szálloda környékén, délelőtt rendszerint az úgynevezett „técnico-táctico” szerepelt az étlapon, amely a szentpétervári ifjúsági világbajnokságra készülő kubai válogatott keret tagjaival folytatott, technikai és taktikai elemek gyakorlását sulykoló kesztyűzést jelentette, amelyet két alkalommal pengeéles sparring színesített. Délutánonként pedig kondicionáló és erőfejlesztő foglalkozások váltogatták egymást piramisjellegű – 400, 800 és 1200 méteres távok teljesítéséből álló – maximális sebességű futásokkal a stadionban.
A fénypontot a január 20-án és 21-én a Birtokon tett látogatás jelentette. A Birtok – spanyolul La Finca – a kubai felnőtt válogatott edzőtábora egy másik havannai elővárosban, Wajayban. A Birtokon a világ szó szerint legjobb amatőr ökölvívóival kesztyűztek Harcsa Zoltánék, köztük két olimpiai és négy világbajnokkal, név szerint Julio César La Cruzzal (81 kg, háromszoros világbajnok), Arlén Lópezzel (75 kg, egyszeres világbajnok), Lázaro Álvarezzel (60 kg, háromszoros világbajnok), Roniel Iglesias (69 kg, olimpai bajnok, 2009-ben világbajnok), Joahnys Argilago (49 kg, világbajnok), Robeisy Ramírez (52 kg, olimpiai bajnok, most már 56 kg-ban bokszol).
- Életem legcsodálatosabb négy menete volt a Julio La Cruzzal, napjaink legjobb amatőr ökölvívójával vívott kesztyűzés – mondta a bakui Európai Játékok 75 kilós bronzérmese, Harcsa Zoltán. – Tőle lehet tanulni igazán! Gyors, robbanékony, kiváló az egyensúlyérzéke, remek sportember, semmiféle nagyképűsködést nem tapasztaltam tőle. Ami a táborozás egészét illeti, az erőnlét fokozása szempontjából ideális volt, a nagy bajnokoktól rengeteget tanultunk, a fiatalokkal folytatott, életre-halálra menő csaták pedig a küzdőszellemünknek tettek jót. Ugyanakkor sokunkat gyötört a honvágy, mert kissé hosszú volt a két hét, úgyhogy tízes skálán hetesre értékelem a kubai napokat. De az biztos, hogy a február 3-án kezdődő Bocskai emlékversenyre, s az olimpiai selejtezőkre történő felkészülés szempontjából ideális időszak volt.
A 19 éves Csóka Nándor a tavalyi, bulgáriai Európa-bajnokság 52 kg-os bronzérmese áradozott az edzőtáborozásról: Óriási élményt jelentett ez a két hét, sokat erősödtem fizikailag, kondícióban, remek ellenfelekkel kesztyűztünk, sparringoltunk, egyszóval a maximális tízes osztályzatot adom! Nekem a vártnál hűvösebb időjárással sem volt bajom, végtére is nem strandolni mentünk Kubába, hanem dolgozni, s azzel nem volt gond. Jómagam az 52 kg vb-ezüstérmesével, Yosvany Veitiával kesztyűztem a Birtokon, fantasztikus képességű bunyós, de ő nem vette olyan játékosra a figurát, mint több nagymenő is, nagyon odatette magát, szinte élesben ment a csata. Ez volt életem első hosszabb ideig tartó külföldi útja, már csak ezért is feledhetetlen marad.
Hirdetne cikkekben? Kapcsolatfelvétel: misportunk@gmail.com
Kovács László szövetségi kapitány is elégedetten értékelte a cojímari két hetet.
- Amit elterveztünk, azt megvalósítottuk. A cél a fizikai képességek fejlesztése volt, ami egy alapozó jellegű edzőtáborban elsődleges, de emellett a technikai-taktikai képzésre is figyelmet fordítottunk, a fiatalokkal és a nagy bajnokokkal folytatott kesztyűzéseket, az ott elsajátított kreativitást semmi sem pótolhatta volna itthon. Összességében jól bírták a fiúk a sokuknak szokatlan intenzitású és erősségű edzéseket – végtére is idehaza nincsenek hozzászokva a napi háromszori tréninghez. Egy idő után természetesen fáradtságot tapasztaltam egyeseknél, és ezt az elektronikus eszközökkel folytatott mérések is visszaigazolták, de az lett volna a baj, hogyha nem fáradnak el ettől a munkától. Áhítattal figyeltük De La Cruz és társai szemkápráztató mozgását, a 17 éves „kicsiktől” pedig a küzdőszellemet tanulhattuk el. Úgy harcoltak, mintha az életük múlt volna a rajta, és képletes értelemben erről is van szó, mert a sanyarú kubai körülmények közül még manapság is szinte csak a sportbeli sikerek jelentik az egyetlen kitörési lehetőséget. Abban az országban, ahol havi 12 dollár az átlagfizetés, el lehet képzelni, mekkora távlatokat jelent egy olimpiai vagy világbajnoki szereplés kivívása!
Dr. Csötönyi Sándor, a MÖSZ elnöke – akárcsak az elmúlt öt alkalommal – most is elégedett volt az edzőtáborozás eredményeivel.
- Kuba az Kuba, amit itt kapnak a fiúk szakmai téren, azt semmi sem pótolhatja. Roppant fontos a gyakorlás más országok legjobbjaival, ki kell törni az otthoni egyhangúságból, az esetenként ingerszegény környezetből. Jövőre is szeretnénk visszajönni, de nem januárban, hanem nyáron, a felnőtt világbajnokság felvezetéseként.
Életmód: A cukormentes termékek is ártanak? Tenisz: Taróczy Balázs nem érti a fogadási csalásokat